Amikor egy pohár finom párlatot emelünk az ajkunkhoz, gyakran elmerülünk az ízek, az aromák és az élmény gazdagságában. Érezzük a gyümölcsök esszenciáját, a hordós érlelés finom jegyeit, vagy a tiszta, kristályos karaktert. De mi van emögött az élmény mögött, ami ennyire meghatározza a párlat erejét és egyedi vonásait? Nos, egyik legfontosabb tényező a szeszfok.
A szeszfok, vagy hivatalosabban az alkoholtartalom térfogatszázalékban kifejezve (% V/V), nem csupán egy szám a címkén. Ez az a mérőszám, amely megmondja, hogy a folyadék mekkora részét teszi ki tiszta etil-alkohol. A párlatok világában ez alapvető fontosságú, hiszen az alkohol hordozza és oldja azokat az aroma- és ízvegyületeket, amelyek a párlat lelkét adják.
Gondoljunk bele: egy magasabb szeszfokú párlat általában intenzívebb lehet az illatában és az ízében, égetőbb” érzetet kelthet, míg egy alacsonyabb szeszfokú lágyabb, selymesebb kortyot eredményezhet. Ezért is palackoznak sok kiváló minőségű párlatot a megszokott 40% V/V feletti értéken; így kívánják megőrizni és hangsúlyozni a párlat eredeti karakterét, amelyet a lepárlás és az érlelés során nyert.
A szeszfok nemcsak az ízlelés szempontjából lényeges, hanem a párlat „viselkedését” is befolyásolja. Hogyan elegyedik vízzel, hogyan viselkedik jéggel, milyen hőmérsékleten bontakoznak ki legjobban az aromái – mind-mind összefüggésben áll az alkoholtartalommal. A hivatásos kóstolók és a párlatkedvelők számára a szeszfok ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy teljes mértékben megértsék és értékeljék a pohár tartalmát.
Tehát, amikor legközelebb egy finom párlatot kóstolunk, ne feledkezzünk meg a szeszfokról. Több mint egy számszerű adat; a párlat erejének, karakterének és végső soron az általunk átélt élménynek egyik kulcsfontosságú eleme.